300 milliárd eltűnt a közbeszerzésekből

Részletek

2011. február 22. (kedd)

Magyarországon GDP-arányosan és forintban számolva, nominális értéken is visszaesést hozott a közbeszerzésekben a 2010-es év, derül ki az Alapítvány a Korszerű Közbeszerzésért és a Transparency International Magyarország közös kutatásából. A KSH előzetes GDP-adatait alapul véve jelenleg a bruttó hazai termék 5,66 százaléka a közbeszerzési érték, miközben az unióban ez az arány mintegy 17 százalék.

A kutatásról kiadott közlemény szerint a visszaesés egyrészt adódik a közbeszerzési törvény 2010-es módosításaiból, ami számos beszerzési területet kivett a törvény hatálya alól, ugyanakkor meghagyta a szigorú szabályozás kereteit, különös tekintettel az igen alacsony közbeszerzési értékhatárra és az igen szigorú ún. egybeszámítási kötelezettségre. Ehhez hozzájárult az év elején kötelező elektronikus közbeszerzés, mely 2010-ben két hónapra ellehetetlenítette a közbeszerzéseket, valamint a beszerzések tudatos visszatartása is a kormányzatok részéről, mely a tavalyi számok tükrében a válság utóhatásának is betudható.

Nem közbeszerzésben költenek

Másrészt azonban a nominális adatok figyelembe vételével megállapítható, hogy újabb, több mint háromszáz milliárd forint távozott a közbeszerzési piacról, melyből kétszázat a közszolgáltatók nem közbeszerzésben költenek el. Az ellenőrzött közpénzköltés Európai Unióban kialakított rendszerében ugyanis azoknak a kizárólagos joggal rendelkező úgynevezett releváns tevékenységet folytató ajánlatérőknek is közbeszerezniük kell, amelyek egyébként magántulajdonban vannak.

Továbbá szigorú követelmények vonatkoznak azokra a vállalkozásokra, melyeket közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérők tulajdonolnak, valamint az úgynevezett tiltott állami támogatások elkerülésének biztos módja a közbeszerzési szabályok betartása és az eljárások lebonyolítása.

Negyedik éve menekülnek

Magyarországon a közbeszerzési piacról a menekülés 2006 óta zajlik, melyet a törvényi változások ugyan érintettek, és 2009-ben több beszerzést sikerült beterelni a piacra, azonban az igazán nagy szereplők döntése hosszú távon érezteti hatását, írják a vizsgálat összefoglalójában.

A kutatást készítők szerint nem a kis szereplőkre kellene fókuszálni, hanem azokat a nagyokat ellenőrizni, akik „elfelejtettek” közbeszerezni. Vonatkozik ez a közszolgáltatókra és azokra az érintettekre, akik a kivételi szabályok újraértelmezésével, vagy az úgynevezett házon belüli, saját cégtől való beszerzés kreatív alkalmazásával bújnak ki a kötelezettségük alól. Korábban lapunk is megírta, hogy az állami mamutok éves szinten több tízmilliárd forintot költhetnek el titokban úgy, hogy nem sértik a törvényi előírásokat.

A kutatást készítők szerint a piacra való visszatérésnek azonban feltétele a jogbiztonság és annak garantálása, hogy a válság hatásait az aktuális kormányzatok ne a közbeszerzés akadályozásával kívánják tompítani. A bizalom helyreállításához új közbeszerzési szemlélet kialakítására van szükség, ami a túlszabályozás helyett a valós beszerzési igényekre, a fenntarthatóságra és a verseny ösztönzésére fókuszál.